Webes kurzus – meghúzás, rögzítés és összeszerelés

Üdvözöljük az Atlas Copco meghúzási technikáról szóló webes kurzusán – Tudjon meg többet a meghúzási technika fontosságáról!

Kérdése van? Forduljon hozzánk!

1. lecke

Az alapok megtanulása vagy áttekintése szakértőnkkel

Videó 1 – Miért fontos a meghúzási technika? (5:07)

• Mire van szükség a megfelelő összeszereléshez?

• Miért használjunk csavarkötéseket?

Loading...

Videó 2 – Mit jelent a tartóerő? (4:38)

• Mit jelent az előterhelés és a húzóerő?

• Mit jelent a súrlódás?

Loading...

Videó 3 – Példa csavarkötésre (5:24)

• Milyen hatással van az előterhelés a csavarra?

• Mit jelent a nyomaték?

Loading...

Videó 4 – Mi történik, ha megváltozik a súrlódási érték? (4:39)

• Ha olaj kerül a menetekre?

• Ha egy csavar korrodálódik?

• Ha alátétet alkalmazunk?

Loading...

Videó 5 – A súrlódási érték megváltoztatásának módjai

• Loctite, ellenanya, festék a meneteken, sérült menetek, hegesztési salak, csavarfelület

Loading...

Ha érdekesnek találta a kurzust, a kapcsolódó zsebkönyvet is letöltheti

Meghúzási technika szójegyzék

Tartóerő – A csavar által az illesztőanyagokra kifejtett erő; nyomóerőnek is nevezik

Előterhelés
– A csavarban keletkezett feszítőerő

Axiális terhelés
– A csavarok tengelyével megegyező irányban alkalmazott erő

Keresztirányú terhelés
– A kötésen alkalmazott erő, amely a csavarokra merőlegesen hat

Súrlódás
– Az egymással ellentétesen mozgó anyagokra ható ellenállási erő

Nyomaték
– Az egymással ellentétesen mozgó anyagokra ható ellenállási erő

Uralkodó nyomaték
– A csap vagy csavar behajtásához szükséges mértékű nyomaték, általában az ellenanyákkal vagy a menetformázó csavarokkal kapcsolatban van jelentősége

Maradó nyomaték
– A kötésben maradó nyomaték mértéke a meghúzást követően

Statikus szakítónyomaték
– A kötésben maradó nyomaték mértéke a meghúzást követően

Relaxáció – Az kötésre ható tartóerő csökkenése meghúzás után

Beágyazódás
– A kemény felületekre ható magas nyomás eredményeként jelentkező relaxáció, amely leginkább a többszörös kemény rétegekkel rendelkező kemény kötéseknél jelentkezik. A beágyazódásnál bekövetkező megeresztés általában gyorsan stabilizálódik (kevesebb mint 0,2 másodperc alatt)

Kúszás
– A lágy anyagokra ható magas nyomás eredményeként jelentkező relaxáció, amelynek következtében a kötésről lassan eláramlik az anyag. A folyamat hosszabb ideig elhúzódhat, mint a beágyazódás által okozott veszteség esetében

Feszültség
– Egységnyi felületre jutó erő, például Newton/négyzetmilliméter vagy font/négyzethüvelyk

Deformáció
– Eltérés az eredeti hosszhoz képest

Plasztikus terület
– A nyomatékgörbe azon területe, ahol az anyag visszatér nem deformált állapotába, az alkalmazott erők megszűnését követően

Műanyag terület
– Az anyag azon területe, amely végleg deformálódik

Folyáshatár
– A rugalmas és műanyag területeket elválasztó pont

Illeszkedés
– Az a pont, amelyben a csavarkötés elemei csatlakoznak, és nyomaték alakul ki

Kemény kötés
– Az anyacsavar és a csapágyfelület közti lemezek és anyagok nagy merevségűek. A kötést általában akkor nevezik keménynek, ha a csavart teljes mértékben meghúzták, és 30 fokos vagy annál kisebb mértékben fordul el az illeszkedésig történő meghúzás után

Lágy kötés
– Az anyacsavar és a csapágyfelület közti lemezek és anyagok kis merevségűek. Ebben az esetben általában kettő vagy több teljes meghúzás szükséges az illeszkedésig történő meghúzás után