Mi a különbség az ipari gáz tisztasága és minősége között?
Becsült olvasási idő: 4 perc
Számtalan professzionális és ipari alkalmazás igényel ipari gázokat, ezek közül a nitrogén (N2) és oxigén (O2) a legelterjedtebb. A cégek akár megvásárolják ezt a gázt, akár saját maguknak termelik, a tisztasággal és a minőséggel kapcsolatos kérdések elkerülhetetlenül felmerülnek. Általános tévhit, hogy ez a két kifejezés ugyanarra a dologra utal. Pedig nem. Ráadásul a legmagasabb szintre törekedni egyik kategóriában sem feltétlenül kifizetődő. Éppen ellenkezőleg. Nézzük meg, hogyan és miért…
Mi a különbség az ipari gáz tisztasága és minősége között?
Tisztázzuk először is: a legnagyobb tisztaságú ipari gáz nem a „legjobb” gáz. Például a 99,999%-os tisztaságú nitrogén nem feltétlenül „jobb”, mint a 95%-os tisztaságú N2. Egyszerűen csak magasabb a nitrogén koncentrációja a nyomgázokhoz (főleg az oxigénhez) képest. A gáz felhasználási területe határozza meg annak szükséges tisztaságát. Például: a fémek melegítésével (mint a lézeres vágás és hevítés) végzett eljárásoknál nagy tisztaságú nitrogénre van szükség, hogy megakadályozzák az oxidációt a megemelt hőmérsékleteken.
Másrészt a legtöbb gáztakarásos alkalmazásnak mindössze 95-98%-os tisztaságú nitrogénre van szüksége ahhoz, hogy kifejtse a kívánt hatást, a tűz- és robbanásveszély elkerülését. Nagyobb tisztaságú N2 használata gázzal történő takarásra nem jár további előnyökkel.
De miért számít ez a túlrészletezés a gáz tisztaságával kapcsolatban? Mert a helyszíni gázgenerátorok szabadságot adnak a cégeknek arra, hogy saját maguknak állítsák elő a felhasználásuknak megfelelő tisztaságú oxigént, vagy nitrogént. Ez viszont lehetővé teszi a számukra, hogy jelentősen lecsökkentsék az ipari gázokkal kapcsolatos költségeiket, mivel az alacsonyabb tisztaságú gáz előállítása kevesebb energiát igényel.
Tudjon meg többet arról, hogy a nitrogén vagy oxigén tisztasága hogyan befolyásolja a költségeket
A palackban, dewar tartályban vagy ömlesztve szállítással megvásárolt gáz viszont a kriogén gyártási folyamat következtében mindig egyformán magas tisztaságú. Ez azt jelenti, hogy a felhasználók nagy része olyan magas tisztaságú gázt kap (és túl magas árat fizet ki érte), amilyenre az alkalmazásának nincs szüksége.
Az ipari gáz minősége a szennyeződések jelenlétére utal. Ezek a szennyeződések három fő kategóriába csoportosíthatók: szilárd szennyeződés, víz és olaj – a nemzetközi ISO 8573-1 szabványban meghatározottak szerint. Sok ipari alkalmazásnak speciális, az ISO 8573-1 osztályok szerinti követelményei vannak, amelyek az olyan iparágakban, mint a gyógyszeripar, valamint az élelmiszer- és italgyártás, még szigorúbbak. Természetesen a rossz minőségű gáz minden alkalmazásnál probléma, mivel a szennyeződések és a korrózió hatással lehetnek a gyártási rendszerekre és a végtermékekre egyaránt.
Ez azt jelenti, hogy a gáz lehet nagy tisztaságú, de a minősége nem feltétlenül jó. Ez az egyik oka annak, hogy a vásárolt gáz különböző ipari-, élelmiszeripari- és egyéb minőségben kerül kiszállításra. A gáz magas tisztasága - annak gyártási folyamata miatt - állandó, azonban a minősége inkább szabályozható – ami szintén költséget jelent.
A helyszíni gázgenerátorok alap kivitelben is egy magasabb minőséget kínálnak. Mivel a megbízható működésükhöz és az alkatrészeik védelme érdekében tiszta beszívott levegő szükséges, az általuk termelt nitrogén vagy oxigén is magas minőségű. Például az Atlas Copco nitrogén- és oxigéngenerátorai által termelt gázok alapértelmezés szerint megfelelnek a nagyon szigorú ISO 8573-1 [1:2:1] osztálynak. A rendelkezésre álló további szűréssel elérhető, hogy a nagyon speciális alkalmazásoknál elérjék az [1:1:0] osztályt. A legmagasabb minőség itt sem előnyösebb az olyan alkalmazások számára, amelyeknek nincs arra szükségük, azonban a plusz szűrés többletköltséggel jár
Az ipari gázra vonatkozó követelmények megértésének fontossága
Végül is nem az a cél, hogy a legmagasabb tisztaságú és minőségű gáz álljon rendelkezésre. Hanem az, hogy mindkét jellemző megfelelő legyen. Ez azt jelenti, hogy a felhasználás a kulcsfontosságú, mint ahogy a felhasználók gáz- és termelési rendszere is. Mert a rendszer leggyengébb láncszeme határozza meg a garantálható tisztaság és minőség szintjét. Nincs értelme kiváló minőségű gázt termelni, ha az azt elosztó hálózat szennyezett. Nincs értelme 99,999%-os tisztaságú nitrogént tölteni az élelmiszer-tárolóba, ha a csomagolóanyag nem tudja megtartani ezt a tisztasági szintet.
Míg a megvásárolt gáz minősége korlátozottan változtatható, tisztasága pedig egyáltalán nem variálható, addig a helyszíni előállítás lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy beállítsák és elérjék a számukra szükséges gáz tisztaságot és minőséget. Ez egy fontos oka annak, hogy a helyszíni termelő egységek általában alacsonyabb egységáron képesek előállítani a gázokat. A felhasználók a gáz tisztaságának és minőségének egy optimális arányát kaphatják meg, hogy maximális költséghatékonysággal felelhessenek meg a termelési követelményeiknek.
