Az emberhez igazodó feladatok: az ergonómia újragondolása a gyártásban

Ahogy Cecilia megfogalmazza: „a gyártás folyamatosan fejlődik”, és ezzel a fejlődéssel egyre több új technológia jön létre, amelyek célja a kezelői élmény általános javítása. Ugyanakkor az egyes innovációknál elengedhetetlen, hogy őszintén figyelembe vegyük, hogyan lépnek kapcsolatba a kezelők az adott technológiával, illetve, hogy az milyen hatással van rájuk. Ezért a felhasználói felületnek és a felhasználói élménynek döntő szerepet kell játszania a tervezésben. Az ergonómia nemcsak a fizikai kényelemről, hanem az emberi jóllét tágabb perspektívájáról is szól, amely a kognitív és fizikai tényezőket egyaránt magában foglalja.

A viselhető technológia és az együttműködő robotok új lehetőségeket nyitnak meg az ergonómia területén. A gyártóterületen egyre gyakoribbá válnak az olyan eszközök, amelyek nyomon követik a testtartást, figyelik a fiziológiai jeleket, például a szívfrekvenciát és a hőmérsékletet, vagy mesterséges külső vázakon, ún. exoskeletonokon keresztül támogatják a testet. Ezek az eszközök segítenek jobban megérteni, hogy a munkavégzés milyen hatással van a kezelőkre, mind fizikailag, mind kognitívan. A kobotok, vagy együttműködő robotok szintén fontos szerepet töltenek be azáltal, hogy átveszik az unalmas, piszokkal járó és veszélyes feladatokat, ezzel csökkentve a fizikai terhelést, és lehetővé teszik, hogy az emberek a kevésbé ismétlődő, nagyobb értéket teremtő tevékenységekre összpontosíthassanak. Ily módon az ergonómia nemcsak a kényelem biztosításának, hanem az emberi képességek kibővítésének eszközévé is válik a nagy igénybevételt jelentő környezetekben.

De ahhoz, hogy valóban a kezelők jóllétét tartsuk szem előtt, meg kell értenünk, mit tapasztalnak az emberek. Maciej szerint „az adatok az iparág új aranya”, és az ergonómiai feltételekre vonatkozó adatok összegyűjtése elengedhetetlen ahhoz, hogy tudjuk, mire kell összpontosítani, hogyan kell javítani, és mit kell priorizálni a szerszámfejlesztés és a munkafolyamat-tervezés terén. Természetesen az adatok önmagukban nem elegendőek. Azokat egyértelmű és cselekvésre ösztönző módon kell bemutatni. Ez azt jelenti, hogy intuitív kezelőfelületeket kell kialakítani, és az embereket nemcsak a technológia használatára, hanem a kapott információk értelmezésére is ki kell képezni. Ha a cél nem világos,vagy az eszközök zavarónak tűnnek, a kezelők potenciálisan figyelmen kívül hagyhatják őket, vagy alternatív megoldásokat kereshetnek, ami végül aláássa a tervezett értéküket.

A hosszú távú szemlélet alapvető fontosságú az ergonómiai üzleti érvek megfogalmazása során. A demográfiai változásokkal, beleértve az elöregedő munkaerőt és a nők befogadóbbá tételére irányuló erőfeszítéseket, az ergonómiába való befektetés nemcsak költség, hanem az emberekbe, a technológiába és a biztonságosabb, fenntarthatóbb munkakörülményekbe való befektetés is egyben. Az egyenlet minden elemének figyelembevételével a vállalatok jobb minőségű eredményeket, elkötelezettebb alkalmazottakat, valamint alacsonyabb sérülési és megbetegedési kockázatokat élvezhetnek. Az ergonómia a találgatások kiküszöbölésével növeli a termelékenységet és a hatékonyságot. Ahelyett, hogy megkérdőjelezné, hogy egy feladatot helyesen végeznek-e el, vagy hogy a fáradtság befolyásolja-e a teljesítményt, az adatok és az átgondolt tervezés egyértelmű választ adnak.

Ennek a hosszú távú szemléletnek az elfogadása nem feltétlenül jelent költséges átszervezéseket. Néha az egyszerű beállítások, például a gyártósor újraegyensúlyozása a kezelői igényeknek megfelelően vagy a meglévő berendezések optimalizálása jelentős különbséget jelenthet. A speciális ergonómiai igények kielégítése, például jobb megvilágítás biztosítása az életkorral kapcsolatos látásváltozások kompenzálására, vagy könnyebb szerszámok tervezése, amelyek kisebb erőkifejtést igényelnek, segít megtartani az értékes munkavállalókat, és a sokszínűséget is támogatja a gyár területén. Ezek az átgondolt fejlesztések nemcsak az elöregedő munkaerő agyelszívásának kockázatát csökkentik, hanem a gyártási környezetet is befogadóbbá és termelékenyebbé teszik mindenki számára.

Frida emlékeztet minket arra, hogy az ergonómiai fejlesztések terén „a kis változások is nagy különbséget jelenthetnek”. Az Atlas Copco-nál kulcsfontosságú a kezelőkkel és a valós gyártási környezetekkel való szoros együttműködés. A termékek tényleges használatának megértése, - amely gyakran eltér a kezdeti feltételezésektől - segít biztosítani, hogy a tervezési döntések valóban megfeleljenek a felhasználók igényeinek. Ennek része, hogy alaposan átgondoljuk, hogyan jelenítjük meg az adatokat, és gondoskodunk arról, hogy a megfelelő információk a megfelelő időben jussanak ek a megfelelő személyhez anélkül, hogy túlterhelnénk őket.

A rendszeres ügyféllátogatások lehetővé teszik számunkra, hogy a teljes környezetet megfigyeljük, beleértve az olyan tényezőket is, mint a fény és a zaj, amelyek befolyásolhatják a kezelők jóllétét. Mivel az ember áll a középpontban, az emberközpontú tervezésre összpontosítunk. Például az egyik ügyfél alkalmazásának áttekintése után rájöttünk, hogy az egyik prototípus akkumulátor túl nagy volt az ergonómiai igényeikhez mérve, így kifejlesztettünk egy kisebb változatot, ami jobban illeszkedik a munkájukhoz. Az ilyen apró megfontolásoknak nagy hatása lehet.