Felületek csiszolása és polírozása

Durva csiszolás esetében a hangsúly az eltávolított anyag mennyiségén vagy arányán van. Ugyanakkor a felületek csiszolása és polírozása során sokkal nagyobb figyelmet kap a felület minősége. A leggyakoribb példa a felületcsiszolás, a polírozás és a felületkezelés. Ezeket műveleteket felületkondícionálásnak is nevezik, céljuk a felület javítása a munkadarab alapvető alakjának/méretének megváltoztatása nélkül. Az anyageltávolításnak minimálisnak és ésszerűen egységesnek kell lennie, és gyakran több lépésből áll. Bővebben

Cél - 2. rész

Erős nagyítású mikroszkóp alatt nézve minden felület egy hegyvidéki táj keresztmetszetére emlékeztet. A simább, egységesebb felület elérésére a kontúrokat el kell távolítani, a „csúcsokat” el kell egyengetni. Ez úgy érhető el, hogy a csiszolóanyagot előre-hátra mozgatják a felületen, méghozzá egy nagyobb területen, nem pedig egyetlen pontra összpontosítva. Ha rendkívül sima felületet szeretnénk elérni, folyadékot is használhatunk, ami egy hatékony, alacsony súrlódással járó módszer az „elhasználódott” szemcsék eltávolítására és a felület finomabbra dörzsölésére.

Beállítások: Forgási sebesség – 1. rész

A felületkezelési alkalmazásokra ugyanazok a csiszolási elvek vonatkoznak. A durvább csiszolóanyagok és a nagyobb sebesség több anyagot távolítanak el. A csiszolóanyag és a felület nagy sebességgel történő érintkezése esetén az adagolási erő nagyobb területen és több szemcsén oszlik el, amelyek így hosszabb ideig őrzik meg élességüket és maradnak a hordozófelülethez tapadva. Túl nagy sebesség esetén a szemcsék nem tudnak behatolni a repedésekbe vagy üregekbe. Ha ez történik, a csiszolóanyag csak a legfelső éleket távolítja el, és a felület nem lesz teljesen sima.

Beállítások: Forgási sebesség – 2. rész

A legfontosabb kihívás az eszközök sebességének kiegyensúlyozása. Nagy sebességnél az erő nagyobb területen oszlik el, ami hatékony lehet. Alacsonyabb sebességnél azonban a csiszolóanyag mélyebben hatolhat be a repedésekbe. A megfelelő sebesség megválasztása biztosítja, hogy a csiszolási és polírozási folyamat kellően alapos legyen. Ehhez a megfelelő működési sebességet több tényezőn alapján kell beállítani: a csiszolóanyag durvasága és rugalmassága, a hordozófelület alakja, valamint az, hogy folyékony hűtőfolyadékot vagy pasztát használnak-e.

A technika

Sima/egyenletes felület elérésére a csiszolólapot/csiszolóanyagot a felületcsiszolás során soha nem szabad egy helyben tartani. Ez esetben ugyanis a csiszolóanyag hajlamos „beleásni” magát az anyagba, és a felület nem lesz finom. Az adagolási erőt folyamatosan a forgási sebességhez kell igazítani, amit a szerszám maximális forgási sebességének 60-80%-án kell tartani. Ha egy durva bevonatú csiszolóanyaggal elértük a lehető legsimább felületet, a befejezéshez finomabb minőségű vagy nejlon bevonatú csiszolóanyagot is használhatunk.

Kevesebb