A kézzel végzett munka embertpróbáló, időigényes és nagy fizikai igénybevételt jelent. A kezelők a tényleges feladatukon túl a kényes feladatokat is elvégzik, hogy egyensúlyt teremtsenek a precizitás és a hatékonyság között. Itt jön képbe az ergonómia, amely tehermentesíti a kezelőket, és kissé kényelmesebbé, biztonságosabbá és hatékonyabbá teszi a munkájukat. Az Atlas Copco hét ergonómiai tényezőt vesz figyelembe: a fogantyú kialakításától a rezgésekig, amelyek mindegyike jelentős problémákat okoz, ha figyelmen kívül hagyják.
A szerszámgépek használata elkerülhetetlenül rezgéseket generál, de a kezelőkre, a termelékenységre és a minőségre gyakorolt negatív hatásuk adott esetben csökkenthető. A számos ipari folyamat és gyártási művelet részét képező kézi szerszámok közvetlenül továbbítják a rezgéseket a munkavállalóra, ami potenciális egészségügyi problémákhoz vezet. A 21. század technológiai fejlődése ellenére a rezgések mérése és szabályozása nem mindig egyszerű feladat. Az Atlas Copco — következetes innovációja révén — az 1970-es évek óta igyekszik megoldást találni erre a kihívásra, hogy megóvja kezelőit a rezgésektől, miközben biztosítja kényelmüket és biztonságukat.
A rezgések hatása
A rezgés okozta sérülések a leggyakoribb, mégis megelőzhető munkahelyi sérülések közé tartoznak. Ha azonban megjelennek, állandóvá és visszafordíthatatlanná válhatnak. Svédországban a bejelentett munkahelyi sérülések 30%-át rezgések okozzák, és ez az arány valószínűleg még magasabb.
A vibrációs sérülések három fő típusba sorolhatók:
A vibrációs sérülések három fő típusba sorolhatók:
- Keringési rendellenességek: Ezek közé tartozik például a kéz-kar vibrációs szindróma (HAVS), amely az ujjak kifehéredéséhez és a vérkeringés csökkenéséhez vezethet.
- Idegsérülések: A rezgéseknek való hosszú távú kitettség idegkárosodást okozhat, ami zsibbadást, bizsergést és a kézügyesség elvesztését okozhatja.
- Izom- és csontrendszeri rendellenességek: Ezek az izmok, ízületek és inak károsodását jelentik, ami krónikus fájdalomhoz és csökkent mozgásképességhez vezet.
Ezenkívül ezeknek a sérüléseknek gazdasági hatása is van a termelésre. A rezgések okozta sérülések költsége jelentős. A Svédországban és az Egyesült Királyságban működő vállalatok becslései szerint egy rezgés okozta sérülés körülbelül 50 000 € költséget jelenthet. Ez a szám tartalmazza a csökkent termelékenységgel, az új kezelők felvételével és képzésével, valamint a sérült munkavállalók alternatív feladatainak megtalálásával kapcsolatos költségeket. A rossz ergonómia és a rezgések jelentősen befolyásolják az általános gyártási minőséget, az ergonómiai szabványok be nem tartása esetén pedig a minőségi problémák kockázata megháromszorozódik.
Rezgésszintek valós ipari munkahelyi környezetekben
A rezgéseknek való kitettség kezelése érdekében az Európai Unión belüli munkáltatóknak két kritikus mérőszámot kell használniuk: a beavatkozási értéket és a határértéket, mindkettőt 8 órás kiváltási időre vonatkoztatva. A 2,5 m/s2 beavatkozási érték egy olyan küszöbérték, amelynek elérése után a munkáltatónak intézkedéseket kell tennie a vibrációs kitettség csökkentése érdekében.
Az 5 m/s² határérték a kezelők maximálisan megengedett vibrációs kitettségét jelzi, amelyet semmilyen körülmények között sem szabad túllépni. Azonban a valós munkakörülmények között mért rezgésszintek gyakran eltérnek a gyártók által megadottaktól. Ez az eltérés olyan tényezőkből adódik, mint a behelyezett szerszámok minősége és a kezelő szakértelme. A valós idejű kitettség vagy „üzemi” vibráció a dolgozók által tapasztalt tényleges körülményeket tükrözi, hangsúlyozva a következetes, pontos monitorozás és a személyre szabott beavatkozások szükségességét. Tekintse meg a mátrixunkat, hogy pontos áttekintést kapjon arról, hogy a különböző rezgésszinteknek kitett szerszámok mennyi ideig működhetnek.
| Üzemi vibrációs érték | Maximális napi expozíciós idő, az alábbi érték túllépése előtt: | |
| beavatkozási határérték 2,5 m/s2 | határérték 5 m/s² | |
1,8 m/s² |
15 óra |
62 h |
2,5 m/s |
8 óra |
16 óra |
3,5 m/s² |
4 óra |
16 óra |
5 m/s² |
2 óra |
8 óra |
7 m/s² |
1 óra |
4 óra |
10 m/s² |
30 m |
2 óra |
14 m/s² |
15 m |
1 óra |
20 m/s² |
8 m |
30 m |
Ezek az ipari szerszámokban fellépő rezgések különböző forrásokból származnak, és eredetüktől függően belső és folyamaterőként kategorizálhatók. A belső erők függetlenek a munkafolyamattól, és a forgó gépalkatrészek vagy a behelyezett szerszámok kiegyensúlyozatlanságát is magukban foglalják. Például impulzusos szerelőszerszámaink egy bizonyos technológiát használnak a reakcióerők rezgéssé alakítására. A folyamaterők ezzel szemben a szerszám és a munkadarab közötti kölcsönhatásból adódnak, például a csiszolótárcsa és a megmunkált anyag közötti érintkezésből.
Ha figyelmen kívül hagyja a rezgések fontosságát a gyártási folyamatokban, valószínűleg feláldoz néhány kritikus szempontot, amelyeket egyébként igyekezne szem előtt tartani. Ez a figyelmetlenség nem szándékosan károsíthatja a munkafolyamatokat. Az egyik legfontosabb kompromisszum a kezelők egészsége és biztonsága. A rezgések figyelmen kívül hagyása csendes fenyegetést jelent, ami fokozatosan csökkenti a hatékonyságot. A kiegyensúlyozatlan belső és folyamaterők rezgéseket okozhatnak, ami pontatlan és előre nem tervezett műveletekhez vezet. Ez nemcsak a kezelő teljesítményére, hanem az általános működési hatékonyságra is hatással van. Ezenkívül a rezgések veszélyeztetik a minőségellenőrzést, és inkonzisztenciát okoznak, ami a gyártás pontosságát és megbízhatóságát veszélyeztető eltéréseket eredményez. Ezért a rezgések kezelése kulcsfontosságú a kezelők jólléte és a termelés minősége terén támasztott magas színvonal fenntartásához.
Rezgéscsökkentési stratégiák
A rezgéseket a gyártás elkerülhetetlen részeként kellene elfogadni? Egyáltalán nem. A rezgésnek való kitettség csökkentésére és szabályozására számos stratégia áll rendelkezésre.
Először is, a szerszámok kiválasztásakor elengedhetetlen a hosszú távú szemlélet alkalmazása. A szerszámokat nemcsak a feladatok elvégzésére szolgáló eszközöknek kell tekinteni, hanem a kezelők jóllétébe történő befektetésnek is. Ez azt jelenti, hogy proaktívan figyelembe kell venni az ergonómiát és a rezgések hatását. A nagy teljesítményű, tartós szerszámok növelhetik a szerszámok élettartamát, és csökkenthetik a gyártósorok üzemzavarait, általánosságban elősegítve a fenntarthatóbb működést.
Kezdje a rezgésnek való kitettség felmérésével, azonosítsa be az alacsony és magas kockázatú területeket. Olvassa el tájékoztatónkat, hogy megtudja, hogyan kell elvégezni ezt az értékelést. Kalkulátorunk segíthet ebben a folyamatban, mivel becslést ad a kezelők által tapasztalható rezgésszintekről.
Mivel a rezgések elsősorban a kézi szerszámokban jelentkeznek, a kezelőknek és a munkáltatóknak is további lépéseket kell tenniük a rezgésnek való kitettség csökkentésére. A munkáltatók alacsonyabb gyártó által megadott vibrációs értékekkel rendelkező eljárásokat és szerszámokat választhatnak, és biztosíthatják a minőségi fogyóeszközök, például éles fúrófejek használatát a kopott fúrófejek helyett. Ezért létfontosságú, hogy megértsük a feladatot, és kiválasszuk a megfelelő szerszámot. Napjainkban a legtöbb szerszám alacsonyabb rezgésű változatban kapható, ami megfelelő esetben jelentősen csökkentheti a kitettséget. Ugyanakkor fontos, hogy ezek a szerszámok ugyanolyan vagy jobb teljesítményt nyújtsanak a hosszabb expozíciós idők elkerülésére, amelyek ellensúlyozzák a csökkentett rezgésszint előnyeit. A munkáltatók megtervezhetik a munkakörök közötti rotációt is, hogy a rezgésintenzív feladatokat több kezelő között oszthassák el. Végezetül pedig a jó ergonómiai kialakítású szerszámok kiválasztása csökkentheti a kezelő fáradtságát, valamint a rezgések hatását, és növelheti a termelékenységet.
A rezgéscsökkentési stratégiákkal kapcsolatos további részletes információkért olvassa el a vibrációs sérülésekről szóló cikkünket.
Az Atlas Copco áttörései a rezgéscsökkentésben
Az 1970-es évek óta az Atlas Copco élen jár az ipari szerszámok rezgéseinek csökkentésére irányuló erőfeszítésekben. A rezgések csillapítására innovációkat alkalmaz. Ide sorolhatók például a rugók, az automatikus kiegyensúlyozók, a differenciálmű-dugattyúk és az olajimpulzus-technológiák. Az Atlas Copco egyformán prioritásként tekint az ergonómiára és a szerszámteljesítményre, és továbbra is iparági vezető szerepet tölt be a rezgésszabályozás új normáinak meghatározásában.
Az Atlas Copco három alapelvre épít a szerszámok tervezésekor, hogy biztosítsa a kezelők minimális rezgésnek való kitettségét:
1. A rezgések erősségének szabályozására: Olyan eszközöket és technológiákat alkalmaz, amelyek minimalizálják a rezgésszinteket.
2. Kevésbé érzékeny szerszámok tervezésére: Olyan szerszámok kialakítása, amelyek kevésbé reagálnak a külső rezgésekre.
3. A rezgések elszigetelésére a fogási felületektől: Olyan anyagok és kialakítások használata, amelyek csökkentik a rezgéseket, mielőtt azok elérnék a kezelő kezét.
A jövőbe tekintve a vállalat új iparági szabványok kidolgozására törekszik a magas frekvenciájú rezgések terén. A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet és az Európai Szabványügyi Bizottság olyan magánvállalatokkal dolgozik együtt, mint az Atlas Copco, ezen küszöbértékek meghatározására. Ez az új megközelítés a magas frekvenciájú rezgések mérésére egy relatív skálát fog megadni, nem pedig rögzített értékeket, és várhatóan 2027-re fog megvalósulni, tovább finomítva a rezgésértékelést és -kezelést.
Összefoglalás
Az ipari szerszámok rezgésének szabályozása kulcsfontosságú a munkavállalók egészségének védelme, a biztonság garantálása és a működési hatékonyság fenntartása szempontjából. Az ergonomikus kialakításba és a fejlett technológiákba történő befektetéssel Ön is csökkentheti a rezgések káros hatásait, ami biztonságosabb és termelékenyebb munkakörnyezetet eredményez. A kezelő jóllétének megőrzése és a folyamatos, minőségi termelés fenntartása érdekében vegye figyelembe a 2,5 m/s2 értéket.
